Alapszolgáltatások
Helyben használat
A törvényi előírásoknak megfelelően a könyvtárakat helyben használni bárkinek van lehetősége.
Kölcsönzés
A bölcsészkari könyvtárak közül kölcsönözni 15 könyvtárban lehetséges, ezek közül már 5 könyvtárban az integrált könyvtári rendszeren keresztül. A jogosultságok megoszlanak, van ahol:
- oktatók és az intézet hallgatói egyaránt, valamint a más karon hallgatók (ha a bölcsészkaron felvettek valamilyen tanegységet (minor)
- oktatók és intézet hallgatói
- csak oktatók,
kölcsönözhetnek.
A többi könyvtárban csak helyben lehet használni a dokumentumokat.
Tájékoztatás
Minden könyvtárban folyik tájékoztató munka a saját állományból és az intézmény által előfizetett adatbázisok a könyvtári gépekről elérhetők.
Online katalógus
Az elektronikus katalógusban kereshetőek a könyvtári anyagok. Az egyszerű, összetett, többmezős és kulcsszavas keresésen kívül lehetőség van több adatbázisban keresni, úgy mint pl. a MOKKA, OSZK, Libris. Bibliográfia-kezelő támogatással is rendelkezik. A „Saját” menüpont alatt a bejelentkezett felhasználók testre szabható tárhelyet hozhatnak létre, ahol online intézhetik előjegyzéseiket, hosszabbításaikat, tárolhatják kéréseiket, e-polcot nyithatnak, üzenhetnek könyvtáruknak. A katalógus angol felülettel is rendelkezik, angolul is kereshetőek a könyvek. Továbbá meg tudja jeleníteni a nemlatin karaktereket is, ami megkönnyíti a külföldi hallgatók és a nyelvi tanszékek munkáját
Könyvtárközi kölcsönzés
A nagy intézeti könyvtárak folytatnak könyvtárközi kölcsönzést mind a kérő és mind a fogadó oldalról. Fénymásolás, nyomtatás
A bölcsészkari könyvtárak közül 8 könyvtárban lehet igénybe venni a fénymásolási szolgáltatást (a fénymásoló gépek önkiszolgálóak), valamint 3 könyvtárban lehet nyomtatni. A könyvtári lehetőségeken kívül a bölcsészkar egyes épületeiben is van lehetőség ezeknek az igényeknek a kielégítésére.
Integrált könyvtári rendszer
Az ELTE könyvtárai 15 évig, 2010. év végéig a HORIZON integrált könyvtári rendszert használták, majd 2011. február 14-től a könyvtárak egységesen áttértek az ALEPH 500 integrált könyvtári rendszerre.
A rendszer részei:
- Web OPAC
- Katalogizálás
- Beszerzések/Folyóiratok
- Kölcsönzés
- Könyvtárközi kölcsönzés
Az új rendszerrel új szolgáltatások is lehetővé váltak, mégpedig:
- egységes ELTE olvasójegy: a hallgatónak elég egyszer regisztrálnia valamelyik könyvtárban, és mindenhol egységesen a diákigazolvány felel meg az olvasójegynek, ezzel megszűnt a papíralapú olvasójegy
- figyelmeztető e-mail küldése: a könyv lejárata előtt e-mailt kapnak a hallgatók, mely emlékezteti őket a nála levő könyvek lejárati idejéről
- felszólítások automatikus küldése: a rendszer az e-mail címek alapján automatikusan kiküldi az e-mailt azoknak a hallgatóknak, akiknél lejárt könyv található
- online hosszabbítás: az Interneten keresztül is meghosszabbíthatóak a kölcsönzött dokumentumok, ha még nem lépték túl a lejárati dátumot
- az összes kölcsönzött könyv figyelemmel kísérése: a korábbi rendszerhez képest, ahol csak az adott könyvtárból kikölcsönzött könyvet mutatta a felület, az egységes olvasójegy segítségével egyetlen belépéssel látható a hallgatónál levő összes könyvtári könyv
- pénzügyi tartozások: a rendszerbe való belépéssel figyelemmel kísérheti a használó, hogy van –e pénzügyi tartozása a könyvtár felé, és ha igen, akkor mennyi annak az összege
Számítógép és Internet használat
A könyvtárakban elhelyezett számítógépeket minden beiratkozott hallgató használhatja. A könyvtárak számítógépes felszereltsége elég szegényes, amit a 2009-es statisztikai adatok is jól mutatnak (lásd melléklet). Ráadásul a gépek állapota sem megfelelő, régiek, lassúak. Ez a szolgáltatási terület mindenképpen fejlesztésre szorulna, viszont az ehhez szükséges anyagi erőforrás nem biztosított.
Wi-Fi
Egyre inkább jellemző, hogy a hallgatók saját személyi számítógépükkel érkeznek a könyvtárba dolgozni. Az egyetem több pontján (Lágymányosi Kampusz, Jogi kari épület, BTK Trefort kerti épületek közösségi területei) kiépült a Wi-Fi hálózat, melynek segítségével a hallgatók az egyetem területén, így a könyvtárakban is, saját számítógépükről tudnak Internetezni. Az Informatikai Igazgatóságon keresztül igényelhető jelszó segítségével minden egyetemi polgár igénybe veheti a szolgáltatást.
Adatbázis-használat
Az ELTE által előfizetett két multidiszciplináris adatbázis az EBSCO és a JSTOR, valamint bölcsészeti adatbázis a MUSE, melyek a könyvtárak számítógépeiről elérhetőek. A könyvtárba beiratkozott hallgatók korlátlanul használhatják tanulmányaikhoz. A könyvtári gépeken kívül a hallgatók igénybe vehetik a VPN (Virtual Private Network) szolgáltatást, melynek segítségével otthonról is elérhetőek ezek az adatbázisok. Alanyi jogon az ELTE dolgozói és a doktoranduszok vehetik igénybe igénylőlappal. A hallgatóknak írásos tanszékvezetői vagy témavezetői indoklás szükséges.
A két adatbázison kívül az EISZ-en keresztül az alábbi adatbázisok vehetők igénybe:
Web of Science, Science Direct, Science Magazine, Nature, PsycInfo, SpringerLink, Lecture Notes in Computer Science, Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, ACM Digital Library, MathSciNet, illetve különféle szótárak és nyelvi tesztanyagok.
Web of Science, Science Direct, Science Magazine, Nature, PsycInfo, SpringerLink, Lecture Notes in Computer Science, Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, ACM Digital Library, MathSciNet, illetve különféle szótárak és nyelvi tesztanyagok.
Ezeken az előfizetett adatbázisokon kívül más szolgáltatók is rendszeresen biztosítanak próba hozzáférést további elektronikus tartalmakhoz. A könyvtárak nagy gondot fordítanak arra, hogy ezekről a lehetőségekről időben értesítsék a használókat.
Felhasználóképzés, használói tréningek, könyvtárbemutatás
Az Egyetemi Könyvtáron kívül néhány bölcsészkari könyvtár is felvállalta használói tréningek tartását oktatóknak és hallgatóknak egyaránt, elsősorban az adatbázis használat területén. Az eddig meghirdetett tréningek tapasztalata, hogy a hallgatók nagyon kis létszáma érdeklődik ezen információk iránt. Inkább személyesen érdeklődnek a könyvtárostól egyes adatbázisokról (elérhető-e a könyvtári gépekről, hogyan kell használni) és a könyvtáros segít az eligazodásban egy rögtönzött ismertetővel.
Könyvtárbemutatókra, felhasználóképzésre van jó néhány példa a karon. Egyes oktatók fontosnak tartják és felkérik a könyvtárakat egy ilyen jellegű előadás tartására, tehát szervezett óra keretében történik. Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik az adott könyvtár működésének és használatának bemutatására.
Speciális szolgáltatások a fogyatékkal élők számára
Az egyetemi könyvtárakkal szemben is fontos kritérium, hogy megteremtsék az egyenlő esélyeket a használók számára, hiszen a könyvtár alapfeladata, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegye az információt. A fogyatékkal élő emberek számára is ugyanolyan szintű szolgáltatást kell nyújtani, mint egészséges embertársaiknak. A bölcsészkarra vak- és gyengénlátó, valamint mozgássérült hallgatók járnak. Az épület akadálymentesítése megoldott, a könyvtárakba való bejutás is problémamentes. A könyvtárak felszerelése speciális eszközökkel viszont nem megfelelő. Tudomásom szerint két könyvtárban (Angol-Amerikai Intézet Könyvtára, Történeti Intézet Könyvtára) van külön számítógép látássérültek számára, továbbá egy könyvtár (Központi Olvasóterem) rendelkezik nagyító készülékkel, valamint egy külön számítógép üzemelt a bejárat mellett megfelelő szoftverrel telepítve, amit tudtak használni a gyengénlátók, viszont ez a gép már nem működik. A könyvek kölcsönzése is akkor lenne ideális a látássérültek számára, ha nem lennének aláhúzva, mert egyébként nem ismeri fel a szövegfelismerő szoftver a nyomtatott szöveget. Ezt viszont a könyvtárosok nem tudják nyomon követni.
